Nos.Még egy nagyon lelkes rajongónk írt véleményt.Nem nem én még nem írtam véleményt pont most készülődök, hogy újranézzem a részt felirattal.Biztos, ami biztos....Ti is küldhettek cikket a mikikol10gmail.com címre ezekkel a feltételekkel, és szabályokkal(lehetőleg el kéne olvasni!), szívesen várjuk :): tardis.gportal.hu/gindex.php  A cikk(nekem ez a cikk is tetszik jó meglátás):

 "Doctor Who - 5x02 The Beast Below

Írta: Wondorog

Sajnos múlt héten idő híján nem tudtam kritikát írni az évadnyitóhoz, így most bepótolom a 2. résszel, de előtt néhány szó a kezdésről. Én is azok között voltam, akiket megdöbbentett a hír David Tennant távozása, és nagyon féltem Matt Smith-től, de rá kellett jönni, ez alaptalan, tehetséges a srác. Én annok Cristopher Eccleston-t is bírtam, de nálam 2 rész után már Matt előtte jár. Karen/Amy remek társ mellé, nagyon megkedveltem (kedvencem egyébként Rose) és ebben a részben tökéletesen látszott, mennyire hasonlít a Doktor mostani személyiségéhez.
 Amikor a rész elején megszólalt a gyerekvers rám tört a borzongás, mint anno Agatha Christie: And Then There Where None-jánál (Tíz kicsi néger), az ilyennel meg tudnak fogni. Tetszettek az apró utalások, mint a pohár, ami később egy nagyobb jelentésben jelent meg az álarcos nőnél. Na ez a következő pont, amivel meg tudtak lepni - lehet csak én voltam így - de az álarc levételéig biztosra vettem, hogy River Song lesz az. Hát nem, de nem baj, majd jön ő is.
Az új Doktor személyisége a szörnyű döntésnél bontakozott ki, mely olyan hatással volt, hogy mindenki el akarta felejteni, még a felvételen is könyörgött Amy saját magának, hogy menjenek el. A Doktor ismét ráeszmélt az emberiség gyengeségére, a haláltól való félelmére, s hogy képes bármit feláldozni ezért, és ezen kiakadt. Már az előző részben utalt rá, de akkor még humorosabban, amikor megjegyezte, hogy a világvégén az emberek csak fényképezni bírnak.
A történet legszebb része Amy tette volt, mert megmutatta, hogy egy faj utolsó faja sem képes hagyni " a gyermekeket sírni". S fel is tűnt a párhuzam a Doktor és az űrbálna között, két faj utolsó példányai, elkeseredettek, de önzetlenek maradnak. Ez hozta közel egymáshoz közel a Doktort és új társát. És még a végén is megjelent egy cliffhanger, Churchill segítséget kér, és jönnek a Dalekek, mert belőlük sosem elég.
Nagyon bizakodóan nézek az évadra, s kíváncsi vagyok, hogy Moffat csak ilyen horrorisztikus részeket tud-e írni, ahogy eddigi összes része ilyen volt, még az évadnyitó is, főként az első felében. Nem tudom, hogy a Blinket túl tudja-e szárnyalni, és hogy képes-e humorsabb  részeket is írni, de meglátjuk ;)

Köszönöm, aki elolvasta, sajnos környezetemben senki sem néz Doctor Who-t, végre találtam egy jó kis közösséget, és remélhetőleg írok még :)"